hír

Áprilisban a kínai export 8,5%-kal nőtt éves összevetésben dollárban számolva, ami meghaladja a várakozásokat.

Május 9-én, kedden a General Administration of Customs közzétett adatokat, amelyek szerint Kína teljes importja és exportja áprilisban elérte az 500,63 milliárd dollárt, ami 1,1%-os növekedést jelent. Konkrétan az export 295,42 milliárd dollárt tett ki, ami 8,5%-kal nőtt, míg az import elérte a 205,21 milliárd dollárt, ami 7,9%-os csökkenést jelent. Ennek következtében a kereskedelmi többlet 82,3%-kal bővült, elérve a 90,21 milliárd dollárt.

Kínai jüanban számítva Kína áprilisi importja és exportja 3,43 billió ¥ volt, ami 8,9%-os növekedést jelent. Ezek közül az export 2,02 billió ¥-et tett ki, 16,8%-kal nőtt, míg az import 1,41 billió jen volt, ami 0,8%-kal csökkent. Ennek következtében a kereskedelmi többlet 96,5%-kal bővült, és elérte a 618,44 milliárd jent.

Pénzügyi elemzők szerint az áprilisi továbbra is pozitív év/év exportnövekedés az alacsony bázishatásnak tudható be.

2022 áprilisában Sanghajban és más területeken a COVID-19-esetek csúcspontja volt, ami jelentősen alacsonyabb exportbázist eredményezett. Ez az alacsony bázishatás elsősorban az áprilisi export pozitív év/év növekedéséhez járult hozzá. Az export 6,4%-os havi bázisú növekedési üteme azonban jelentősen elmaradt a normál szezonális ingadozási szinttől, ami viszonylag gyenge tényleges export lendületet jelez a hónapban, összhangban a lassuló kereskedelem globális trendjével.

A kulcsfontosságú nyersanyagokat elemezve a gépjármű- és hajóexportnak jelentős szerepe volt a külkereskedelem áprilisi teljesítményének alakulásában. A kínai jüanban számított számítások alapján az autók exportértéke (beleértve az alvázakat is) 195,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, míg a hajóexport 79,2%-kal nőtt.

A kereskedelmi partnereket tekintve a januártól áprilisig tartó időszakban a kumulált éves kereskedelmi értéknövekedés visszaesését tapasztaló országok és régiók száma az előző hónaphoz képest ötre csökkent, a csökkenés üteme mérséklődött.

Az ASEAN-ba és az Európai Unióba irányuló export növekedést mutat, míg az Egyesült Államokba és Japánba irányuló export csökken.

A vámadatok szerint áprilisban a három legnagyobb exportpiac között Kína ASEAN-ba irányuló exportja USA-dollárban számolva 4,5%-kal nőtt éves összevetésben, az Európai Unióba irányuló export 3,9%-kal nőtt, míg az Egyesült Államokba irányuló export csökkent. 6,5%-kal.

Az év első négy hónapjában az ASEAN továbbra is Kína legnagyobb kereskedelmi partnere maradt, a kétoldalú kereskedelem elérte a 2,09 billió jent, ami 13,9%-os növekedést jelent, és Kína teljes külkereskedelmi értékének 15,7%-át teszi ki. Pontosabban, az ASEAN-ba irányuló export 1,27 billió jen volt, ami 24,1%-kal nőtt, míg az ASEAN-ból származó import elérte a 820,03 milliárd jent, ami 1,1%-os növekedést jelent. Következésképpen az ASEAN-nal szembeni kereskedelmi többlet 111,4%-kal bővült, és elérte a 451,55 milliárd jent.

Az Európai Unió Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelem elérte az 1,8 billió jent, ami 4,2%-os növekedést és 13,5%-os növekedést jelent. Konkrétan az Európai Unióba irányuló export 1,17 billió jen volt, ami 3,2%-kal nőtt, míg az Európai Unióból származó import elérte a 631,35 milliárd jent, ami 5,9%-os növekedést jelent. Ennek következtében az Európai Unióval folytatott kereskedelmi többlet 0,3%-kal bővült, és elérte az 541,46 milliárd jent.

„Az ASEAN továbbra is Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, és az ASEAN-ra és más feltörekvő piacokra való terjeszkedés nagyobb rugalmasságot biztosít a kínai export számára.” Az elemzők úgy vélik, hogy a kínai-európai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok pozitív tendenciát mutatnak, így az ASEAN kereskedelmi kapcsolata szilárd támasza a külkereskedelemnek, ami potenciális jövőbeli növekedésre utal.

Nevezetesen, hogy Kína Oroszországba irányuló exportja jelentős, 153,1%-os éves növekedést mutatott áprilisban, ami két egymást követő hónapban három számjegyű növekedést jelent. Elemzők szerint ez elsősorban annak tudható be, hogy Oroszország a megerősített nemzetközi szankciók hátterében Kínába irányította importját Európából és más régiókból.

Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy bár Kína külkereskedelme az utóbbi időben nem várt növekedést mutatott, ez valószínűleg az előző év negyedik negyedévi rendeléshátralékos emésztésének tudható be. Figyelembe véve a közelmúltban a szomszédos országokból, például Dél-Koreából és Vietnamból származó export jelentős visszaesését, a globális külső kereslet általános helyzete továbbra is kihívást jelent, ami azt jelzi, hogy Kína külkereskedelme továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe.

Az autó- és hajóexport felfutása

A legfontosabb exportcikkek közül USA-dollárban számítva a gépjárművek exportértéke (beleértve az alvázakat is) 195,7%-kal, míg a hajóexport 79,2%-kal nőtt áprilisban. Emellett a tokok, táskák és hasonló konténerek exportja 36,8%-kal nőtt.

A piac széles körben megfigyelte, hogy az autóexport gyors növekedési ütemet tartott áprilisban. Az adatok azt mutatják, hogy januártól áprilisig 120,3%-kal nőtt az autók exportértéke (beleértve az alvázakat is) éves összevetésben. Intézményi számítások szerint áprilisban 195,7%-kal nőtt az autók (alvázzal együtt) exportértéke éves összevetésben.

Jelenleg az iparág továbbra is optimista a kínai autóexport kilátásait illetően. A Kínai Autógyártók Szövetsége előrejelzése szerint a hazai autóexport idén eléri a 4 millió járművet. Emellett egyes elemzők úgy vélik, hogy Kína valószínűleg megelőzi Japánt, és idén a világ legnagyobb autóexportőre lesz.

Cui Dongshu, az Országos Személygépjármű-piaci Információk Közös Konferenciájának főtitkára kijelentette, hogy Kína autóexportpiaca erőteljes növekedést mutatott az elmúlt két évben. Az export növekedésének hátterében elsősorban az új energetikai járművek exportjának felfutása áll, amelyek esetében mind az export volumene, mind az átlagár jelentősen nőtt.

„A tengerentúli piacokra irányuló kínai autóexport 2023-as nyomon követése alapján a nagyobb országokba irányuló export erőteljes növekedést mutatott. Bár a déli féltekére irányuló export visszaesett, a fejlett országokba irányuló export magas színvonalú növekedést mutatott, ami az autóexport általános pozitív teljesítményét jelzi.”

Az Egyesült Államok Kína harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelme eléri az 1,5 billió jent, amely 4,2%-kal csökkent, és 11,2%-ot tesz ki. Pontosabban, az Egyesült Államokba irányuló export 1,09 billió jen volt, ami 7,5%-kal csökkent, míg az Egyesült Államokból származó import elérte a 410,06 milliárd jent, ami 5,8%-kal nőtt. Következésképpen az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi többlet 14,1%-kal csökkent, és elérte a 676,89 milliárd jent. Dollárban számolva Kína Egyesült Államokba irányuló exportja 6,5%-kal, míg az Egyesült Államokból származó import 3,1%-kal esett vissza áprilisban.

Japán Kína negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelem elérte a 731,66 milliárd jent, ami 2,6%-os csökkenést és 5,5%-ot tesz ki. Pontosabban, a Japánba irányuló export 375,24 milliárd jent tett ki, ami 8,7%-kal nőtt, míg a Japánból származó import elérte a 356,42 milliárd jent, ami 12,1%-os csökkenést jelent. Következésképpen a Japánnal fennálló kereskedelmi többlet 18,82 milliárd ¥ volt, szemben a tavalyi év azonos időszakában elért 60,44 milliárd ¥ kereskedelmi deficittel.

Ugyanebben az időszakban Kína teljes importja és exportja a Belt and Road Initiative (BRI) országaiba elérte a 4,61 billió jent, ami 16%-os növekedést jelent. Ezek közül az export 2,76 billió ¥-et tett ki, 26%-kal nőtt, míg az import elérte az 1,85 billió ¥-et, ami 3,8%-kal nőtt. Konkrétan a közép-ázsiai országokkal, például Kazahsztánnal, valamint a nyugat-ázsiai és észak-afrikai országokkal, például Szaúd-Arábiával folytatott kereskedelem 37,4%-kal, illetve 9,6%-kal nőtt.

Cui Dongshu kifejtette továbbá, hogy Európában jelenleg jelentős kereslet mutatkozik az új energetikai járművek iránt, amelyek kiváló exportlehetőségeket biztosítanak Kínának. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kínai hazai új energiamárkák exportpiaca jelentős ingadozásoknak van kitéve.

Mindeközben a lítiumelemek és napelemek exportja áprilisban tovább nőtt gyorsan, tükrözve a kínai feldolgozóipar átalakulásának és feljavításának az exportot elősegítő hatását.