hír

Május 6-án a pakisztáni média arról számolt be, hogy az ország kínai jüannal fizetheti az Oroszországból importált kőolajat, és az első, 750 000 hordós szállítmány várhatóan júniusban érkezik meg. A pakisztáni energiaügyi minisztérium egy névtelen tisztviselője kijelentette, hogy a tranzakciót a Bank of China támogatja. A tisztségviselő azonban nem közölt részleteket sem a fizetési módról, sem a Pakisztánban kapott pontos kedvezményről, arra hivatkozva, hogy az ilyen tájékoztatás nem szolgálja mindkét fél érdekét. A Pakistan Refinery Limited lesz az első finomító, amely orosz kőolajat dolgoz fel, és a próbaüzemek után más finomítók is csatlakoznak. A hírek szerint Pakisztán vállalta, hogy 50-52 dollárt fizet hordónként olajért, míg a Hetek Csoportja (G7) 60 dolláros hordónkénti árplafont határozott meg az orosz olajért.

A beszámolók szerint tavaly decemberben az Európai Unió, a G7 és szövetségesei kollektív tilalmat vezettek be az orosz tengeri olaj exportjára, hordónként 60 dolláros árplafont határozva meg. Moszkva és Iszlámábád idén januárban „koncepcionális” megállapodást kötött a Pakisztánba irányuló orosz olaj- és olajtermék-szállításról, amely várhatóan segítséget nyújt a nemzetközi fizetési válsággal és rendkívül alacsony devizatartalékkal küzdő, pénzszűkében lévő országnak.

India és Oroszország felfüggeszti a rúpia-rendezési tárgyalásokat, mivel Oroszország jüant akar használni

Május 4-én a Reuters arról számolt be, hogy Oroszország és India felfüggesztette a kétoldalú rúpiakereskedelem rendezésére vonatkozó tárgyalásokat, Oroszország pedig úgy véli, hogy a rúpia tartása nem jövedelmező, és reméli, hogy a kínai jüant vagy más valutákat használhatja fizetésre. Ez komoly visszalépést jelentene Indiának, amely nagy mennyiségű olcsó olajat és szenet importál Oroszországból. Az elmúlt néhány hónapban India azt remélte, hogy állandó rúpia fizetési mechanizmust hoz létre Oroszországgal a valutaváltási költségek csökkentése érdekében. Egy névtelen indiai kormánytisztviselő szerint Moszkva úgy véli, hogy egy rúpiás elszámolási mechanizmus végül több mint 40 milliárd dolláros éves többlettel szembesül, és ekkora mennyiségű rúpia tartása „nem kívánatos”.

A megbeszéléseken részt vevő másik indiai kormánytisztviselő felfedte, hogy Oroszország nem akar rúpiát tartani, és reméli, hogy a kétoldalú kereskedelmet jüanban vagy más valutában rendezheti. Egy indiai kormánytisztviselő szerint idén április 5-ig India Oroszországból származó importja a tavalyi év azonos időszakában mért 10,6 milliárd dollárról 51,3 milliárd dollárra nőtt. India importjának nagy részét az oroszországi diszkontált olaj teszi ki, és a tavaly februári konfliktus kirobbanása után 12-szeresére nőtt, míg India exportja a tavalyi év azonos időszakában mért 3,61 milliárd dollárról enyhén 3,43 milliárd dollárra esett vissza.

A legtöbb ilyen ügylet elszámolása amerikai dollárban történik, de egyre több más valutában, például az Egyesült Arab Emírségek dirhamjában történik. Emellett az indiai kereskedők jelenleg Oroszországon kívül rendezik az orosz-indiai kereskedelmi fizetések egy részét, és a harmadik fél a kapott fizetést felhasználhatja Oroszországgal folytatott tranzakciók elszámolására vagy ellensúlyozására.

A Bloomberg honlapján olvasható beszámoló szerint május 5-én Lavrov orosz külügyminiszter az Indiával növekvő kereskedelmi többletre hivatkozva azt mondta, hogy Oroszország több milliárd rúpiát halmozott fel az indiai bankokban, de nem tudta elkölteni.

A szíriai elnök támogatja a jüan használatát a nemzetközi kereskedelem rendezésére

Április 29-én Kína közel-keleti kérdésekkel foglalkozó különmegbízottja, Zhai Jun Szíriába látogatott, és Bassár el-Aszad szíriai elnök fogadta a damaszkuszi Néppalotában. A Szíriai Arab Hírügynökség (SANA) értesülései szerint el-Aszad és a kínai képviselő a két fél közötti konszenzust tárgyalta a szíriai-kínai kétoldalú kapcsolatokról Kína térségben betöltött fontos szerepének hátterében.

Al-Aszad méltatta Kína közvetítését

A Shaiqi-kapcsolatok javítására tett erőfeszítések, mondván, hogy a „konfrontáció” először a gazdasági téren jelent meg, ami egyre inkább szükségessé tette az amerikai dollártól való eltérést a tranzakciókban. Felvetette, hogy a BRICS-országok vezető szerepet vállalhatnak ebben a kérdésben, és az országok dönthetnek úgy, hogy kereskedelmet kínai jüanban rendezik.

Május 7-én az Arab Liga rendkívüli külügyminiszteri ülést tartott az egyiptomi fővárosban, Kairóban, és megállapodott Szíria Arab Liga tagságának visszaállításáról. A döntés azt jelenti, hogy Szíria azonnal részt vehet az Arab Liga ülésein. Az Arab Liga azt is hangsúlyozta, hogy „hatékony lépéseket” kell tenni a szíriai válság megoldása érdekében.

Korábbi hírek szerint a 2011-es szíriai válság kirobbanása után az Arab Liga felfüggesztette Szíria tagságát, a Közel-Kelet számos országa pedig bezárta szíriai nagykövetségét. Az elmúlt években a regionális országok fokozatosan igyekeztek normalizálni kapcsolataikat Szíriával. Az olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Libanon Szíria tagságának visszaállítását szorgalmazták, és sok ország újranyitotta nagykövetségét Szíriában vagy határátkelőhelyét Szíriával.

Egyiptom fontolóra veszi a helyi valuta használatát a Kínával folytatott kereskedelem rendezésére

Április 29-én a Reuters arról számolt be, hogy Ali Moselhy egyiptomi ellátási miniszter azt mondta, hogy Egyiptom azt fontolgatja, hogy árukereskedelmi partnerei, például Kína, India és Oroszország helyi valutáit használja fel az amerikai dollár iránti kereslet csökkentésére.

"Nagyon-nagyon-nagyon erősen fontolgatjuk, hogy megpróbálunk más országokból importálni, és jóváhagyni a helyi valutát és az egyiptomi fontot" - mondta Moselhy. "Ez még nem történt meg, de ez egy hosszú út, és haladást értünk el, akár Kínával, akár Indiával, akár Oroszországgal, de még nem kötöttünk megállapodást."

Az elmúlt hónapokban, amikor a globális olajkereskedők az USA-dollártól eltérő pénznemekkel próbáltak fizetni, az amerikai dollár több évtizedes domináns pozíciója megkérdőjeleződött. Ezt az elmozdulást az Oroszország elleni nyugati szankciók és az olyan országokban tapasztalható amerikai dollárhiány okozta, mint például Egyiptom.

Az alapvető áruk egyik legnagyobb vásárlójaként Egyiptomot devizaválság sújtotta, ami az egyiptomi font amerikai dollárral szembeni árfolyamának közel 50%-os csökkenéséhez vezetett, ami korlátozta az importot és megnyomta Egyiptom általános inflációs rátáját. márciusban 32,7%-ra, történelmi csúcs közelében.